Dr. Mező Ferenc és Nagykanizsa

Nagykanizsán a nevéhez köthető a Nagyknaizsai sport történetének első összefoglalása a Barbarits Lajos által szerkesztett monográfiában, az első hivatalos labdarúgó mérkőzés levezetése Nagykanizsán, a labdát is ő hozta Budapestről. A mérkőzést a két diáksportkör, az elsősorban piarista gimnazistákból verbuválódott Ifjúsági Sport Egylet (ISK) és az akkor neves Kereskedelmi Iskola (Keristák) között folyt le 1910 augusztus 27-én. (A meccsről és ennek a korszaknak a labdarúgásörténetéről olvasható Vlaszák Géza: Nagykanizsa futballtörténete 1910-1945 című könyvében, lent az ehhez forrásként használt Mező Ferenc tudósítást idézzük.) 

Dr. Mező Ferenc olimpiai bajnok sporttörténetíró
irodalomtörténész a könyvtára előtt.
1959. november 17. Fotó: Mikó László / MTI
Forrás: Alapvonal
 

Dr. Mező Ferenc tudósítása az első hivatalos nagykanizsai focimeccsről: "A múlt század végső éveire esik a futbalnak a magyar sportba való bevonulása. A városunkbeli egyetemi ifjúság révén hozzánk is eljut ez a szabadtéri sportág és a Katonarét hovatovább hangos lesz a futbalistáktól. Gruber gimnáziumi tornatanár vezetésével 1903-ban Bogenrieder Frigyes. Gärtner Antal, Golenszky János, Horvát József, Keömives Ferenc, Jaeger István, Mannheim, Sugár, Sallér Aladár már csapatba is verődnek, de egyletet még nem alakítanak. Az első nyilvános mérkőzés csak jóval későbben, 1910 augusztus 27-én kerül bemutatóra. Az ekkortájt alakult Ifjúságképző Sport Egylet (később Ifjúsági Kör Sport Egylete a neve) a kereskedelmisták csapatával méri össze az erejét. Dr.Mező Ferenc vezette a Katonaréten, mintegy 500 főnyi előkelő közönség előtt lefolyt mérkőzést, amely 2 : 2 arányban eldöntetlenül végződött. A két csapat felállítása ez volt: 

Ifjúságképző: Schreiber -- Lőke, Szerb -- Kertész, Melczer Strem I, -- Hütter Singer Kautz Róna I. Kocsiás

Kereskedelmisták: Rajki -- Völgyi, Kraus -- Neu, Horváth, Biach -- Hirschler, Pollák, Nagy, Rónai II., Strem II.

Hölgyek is szépszámban jelentek meg az első mérkőzésen s ez a körülmény már biztosította is az új sportág jövőjét. S tényleg ettől kezdve minden héten rendeznek már mérkőzést. Bognár Zsigmond oktatja, búzdítja az ifjakat s a fut-balisták tábora egyre szaporodik.1) Az Ifjúsági Kör érdeme ez egészséges sportág megkedveltetése.
Hadd említsük meg a lelkesebb és jobb képességű diákok közül Fülöp Gyurit, Varga Sándort, Völgyi Zoltánt, Vida Endrét, Váczy Adalbertet, M.air Pált, Róna Ferit, Rajki Pistát, Schlesinger Alfrédet, Krausz Józsefet." (Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Budapest : Wodianer és Fiai ny. 1929. 327.oldal)

Ma gimnázium Nagykanizsa egyik gimnáziuma őrzi nevét.

Forrás: Mező Ferenc: Az újkori olimpia. Athéntől Rómáig /1896-1960/. 2. átd. Budapest: Sport Kiadó, 1959

Életrajzi vázlat

Dr. Mező Ferenc a Nagykanizsához közeli Pölöskefőn született 1885. március 13-án Grünfeld Ferenc néven. Szülei, Szülei Grünfeld Móric és Grünbaum Száli Alsórajkon tanítottak. A településen ma szobor őrzi emlékét.

Forrás: Syposs Zoltán (1907): Ez a szép játék: arcok a magyar sport történetéből. Budapest : Sport, 1976

Tanári diplomát latin és görög nyelvből szerzett Budapesten, majd tanító lett  Rákospalotán, később szülőhazájához közelebb, Zalaszentgróton.  "Az első világháborúban közel három évet szolgált a fronton, hősies szolgálatát többek között a kardos és hadiékítményes III. osztályú Vaskorona Renddel, a kardos és hadiékítményes III. o. Katonai Érdemkereszttel, és a kardokkal ékesített Bronz Katonai Érdeméremmel ismerték el. Ezt követően a budai Mátyás gimnázium tanára lett (1918-1934). Több későbbi magyar olimpiai bajnok volt a tanítványa. 1935-től 1942-ig a Berzsenyi Gimnázium tanára, ezt követően a Kölcsey Gimnázium igazgatója volt. Végül a Közoktatási Minisztérium munkatársa lett. 1947 februárjában miniszteri tanácsos és a testedzési ügyosztály vezetője volt. Júniusban a vallás és közoktatásügyi minisztérium osztályfőnökévé nevezték ki.

Gyerekkorától kezdve erősen érdekelődött az atlétika, a tenisz, a birkózás és a sportlövészet, általában véve a sport iránt. Első könyve 1923-ban jelent meg Az ókori olimpia címmel. Az 1928-as amszterdami olimpián szellemi olimpiai bajnokságot nyert Az olimpiai játékok története című munkájával, ami könyv alakban magyarul (1929), majd németül (1930) is megjelent. A díjátadón nem lehetett jelen, mivel nem volt benne a magyar küldöttségben. 1936-ban, a berlini Olimpia idején a Német Olimpia Érdemjel II. osztályával tüntették ki. Ő volt az egyetlen zsidó ember, aki ezt a magas német birodalmi kitüntetést elnyerte. 1947-ben javasolta az önálló Magyar Olimpiai Bizottság létrehozását, melynek alelnöke lett. Ebben az időszakban a TF-en is oktatott. 1948 februárjában, az elhunyt Muzsa Gyula helyett, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett.[4] 1958-ban[5] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki." (wikipédia szócikk) 1961. november 21-én húnyt el Budapesten. Sok sporttörténetel foglalkozó civil szervezet, díj ls intézmény viseli nevét.