Képek, dokumentumok

A képekre kattintva elővarázsolható az eredeti képméret.

Kosárlabdatörténeti kronológia

A forrásokról:

1945

Megalakul az első nagykanizsai kosárlabdaklub; a MAORT (Magyar Amerikai Olajipari Tröszt) egyesületében jött létre. Alapító tagja Jess Aladár (Nagykanizsa díszpolgára) és felesége, valamint Kontráné volt, aki Budapestről érkezett akkor ide.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1946

Januárjában kezdte meg a klub működését, elsőként a női csapat alakult meg. Az edzéseket Russay Olivér (ma sportcsarnok viseli nevét), Solti Jenő és Tiborc Lajos vezette, az intéző Kishegyi György volt. Az első csapat tagjai közül: Benedek Ilona, Sörlei Klára, Tőke Katalin, Danic Blanka, Szokol Teréz, Jároni Lászlóné sokat tettek a kanizsai kosárlabdáért. Az első nagy győzelem: 1946. november 27. 37:14 a Székesfehérvári TC ellen. Ebben az évben megalakult a Kerületi Kosárlabda Szövetség Nagykanizsa központtal és az Építők csapata is.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1948

Horváth Imre munkájának köszönhetően megalakul a vasút lány kosárlabda csapata a gimnazista lányosztály tagjaiból. Már 6 csapattal képviselteti magát Nagykanizsa a bajnokságokban. A Kerületi Kosárlabda Szövetség helyébe a megyei szövetség lép, immár zalaegerszegi központtal.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1949

Megszűnt az Építők férfi és női csapata, tagjai a MAORT és vasút csapataiba kerültek.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1950

A vasutas lányok (NVTE, azaz Nagykanizsai Vasutas Torna Egylet) megnyerték a területi bajnokságot. Az országos vidékbajnokságot a 7. helyen zárták, a PVSK előtt.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1955/56

1955: Új kosárlabda egyesületek alakulnak: Lokomotív, Traktor, Törekvés, Bányász, Petőfi. Az első úttörőbajnokságot is megrendezik.

1956: A vasút és az építők csapata működött csak.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1957

Az NVTE és a Dózsa SK február 15-én egyesült, majd beolvadt a Traktor is. Russay Olivér és Szántó Zoltán testnevelő munkája nyomán. Ekkor játszottak: Bodnárné, Lajtai, Pappert, Tamási, Tuboly II., Szabó, Frükwirt, Balogh, Pintér. Ebben az időszakban  a labdarúgás után a legnézettebb sportág volt a kosárlabda, annak ellenére, hogy nem volt megfelelő terem.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

Újjászületik a Nagykanizsai Vasutas TE

- részletek a cikkből - 

A magyar sportban ország­szerte tapasztalható nagyarányú átalakulás szele Nagykanizsát is elérte. Lapunk hasábjain számot adtunk már a régi, dicsőséges sportmúlttal rendelkező NTE új életre hívásának terveivel, most pedig egy hasonlóképpen sok sikerre visszatekintő egyesület, az NVTE újjáalakulásáról kaptunk hírt.
Varga Imre játékvezetőt, a régi Vasút-játékost, majd vezetőt kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat az NVTE újjá­alakításával kapcsolatos tervekről, s eddigi eseményekről.
— A Törekvés SE felbomlásával, s általában a magyar sportélet terén tapasztalható változásokkal kapcsolatban sok régi kanizsai vasutas sportemberben, szurkolóban vetődött fel az a gondolat, hogy újra életre kellene hívni az NVTE-t — kezdi Varga sporttárs. ... egyelőre öt szakosztállyal (labdarúgás, asztalitenisz, sakk, teke, kerékpár) indulnánk, de hamarosan szeretnénk életre hívni a kézilabda-, kosárlabda- és ökölvívószakosztályt is. Sportbelileg a helyi fiatalságra akarunk támaszkodni, mert régi megállapításunk, hogy egyedül ez az út vezet sikerre.

 Forrás: Zalai Hírlap, 1957. január 11.

Az NTVE férfi és női kosárlabdacsapata vasárnap Dombóvárott visszavágó mérkőzéseken vett részt az ottani vasutascsapai ellen. Eredmények: NVTE—DVSE (férfi) 53:48. Ld (legjobb dobók): Bojtos 15, Kaczor 12, Hetesi 10, illetve Vörös 13, Körtési 12. Gyenge játékvezetés mellett meglehetősen nehéz küzdelmet vívott a kanizsai együttes. Jók: Hetesi, Bojtos, Radics, illetve Vörös, Körtési.

NVTE—DVSE (női) 39:27. — Ld: Pappert 13, Tamási 11, illetve Szentesi 15, Tóth 6: Megérdemelt győzelem. Jók: Pappert, Szabó, Tamási, illetve Szentesi, Máté.

Forrás: Zalai Hírlap, 1957. március 31.

1960

A 9 csapatos megyei bajnokságban a ZTE után 2. lett az NVTE, 3. a Nagykanizsai Közgazdasági Technikum, 6. a Nagykanizsai Általános Gimnázium csapata, megelőzve az egerszegi középiskolákat. Ekkor a középiskolás megyei bajnokságban 21 lánycsapat, a serülők között 4 lánycsapat vetélkedett.  A Bányászban női csapat indult.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1961

A Közgazdasági Technikum csapata a középiskolai bajnokság országos döntőjébe került, edzőjük Russay Olivér volt. A gimnázium csapatát Fekete Istvánné, az NVTE csapatát Kaczor Jenő edzette. Az erősödő Bányászt pedig Szántó Zoltán. A Zala és Veszprém megyei összevont bajnokságon a Bányász férfi és női csapata is játszott az NB II-ért, melyet sajnos akkor elvesztettek, a nők a BEAC és PEAC ellen.  A városi bajnokságban ekkor 13 férfi és 8 női csapat küzdött.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1962/63

Az NVTE férfi csapata mellett a sikeres osztályozóknak köszönhetően (a területi döntőn a Pamutlatex, Veszprémi Haladás, az országos döntőn Kiskunfélegyháza és Ózd csapatai ellen) a Bányász női csapata is NB II-es lett. Új lánycsapat alakult az NVTE ifjúsági csapatából, Kanizsai Bútorgyár néven. Játékosai: Kulcsár, Billege. Farkas, Kondor, Molnár, Vas, Kunics, Polai, Lukács, Torma, Szőlősi, Horváth. Innen később voltak, akik eljutottak a vasutas nagycsapatba (például Kulcsár, Szőlősi).

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1964

A Bányász bennmarad az NB II-ben 8.-ként.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1965

A megyei bajnokság győztese az NVTE. Kaczor Jenő vezetésével az NB II-be jutott csapat tagjai: Gábor, Tóth, Dinnyés, Gregor, Kulcsár, Kövesdi, Dancs, Léder, Balczár. A feljutás után még ideigazolt a Bányászból Kálovics, míg onnan Kovács, Balogh, Gumilár, Bodnárné visszavonult. Az NVTE még leigazolta Gálost, Kövesit és Cserment. Így az NVTE erősebbé vált, a cél az NBI-be való jutás lett, míg a Bányász meggyengülve a bennmaradásért küzdött a másodosztályban.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1967

A vasutas lányok az NB II-ben a 3. helyen zártak, ezzel bizonyították, hogy a rutintalan csapat beérett. Ebben közrejátszott, hogy a gyors támadójáték mellé megfelelő hátvédeket is tudtak igazolni és sikerült az edzéslehetőséget biztosítani. A legponterősebb ekkor Tóth Erzsébet volt, akinek szerepét távozása után Gábor Erzsébet vette át 22 pontos átlaggal. Az egyik találkozón 54 pontot szerzett! A szakosztályban ekkor 38 igazolt kosaras sportolt, tartalék és ifjúsági csapat is működött. A csapat meccseit a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum (ma a Cserháti Sándor Szakképző Iskola Russay Olivér Sportcsarnoka) tornatermében játszották.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1968

A Nagykanizsai Vasutas Torna Egylet női csapata fölényesen nyerte meg az NB II-es bajnokságot, túlteljesítve a célkitűzést (2-3. hely), s ezzel, első zalai csapatként, bejutott az NB I-be. Akik kiharcolták: Bíró Klára, Bugár Elvira, Csaba Márta, Gábor Erzsébet, Gregor Éva, Hágner Katalin, Hocz Erika, Magyar Erzsébet, Némethné Széki Zsuzsa, Kaczor Jenő edző, Horváth Imre segítő, Csőgör József technikai vezető. Ebben az évben az ifjúsági csapat 2. lett az Országos Ifjúsági Kupán.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1969

Egyesült az NVTE és az NTE, március 1-től MÁV-NTE néven.

Immár harmadszor indulhattak az NB I-ben, s az eddig tapasztalatok alapján megpróbálták megerősíteni a csapatot, de ez nem sikerült. Áts, Szendrei, Takács, Molnár elment, így öten maradtak idénykezdetre, míg a szerződést bontó Csépes helyett ideiglenesen Szántó Zoltán szaktanácsadó és Béres Sándor vezette a csapatot. A fiatal játékosok – Kovács, Hartai, Horváth, Igali, Krénusz, Pető – még nem rendelkeztek kellő tudással. A Zalai Hírlap cikke a nehézségek ellenére még bizakodó.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

Rajt előtt a női kosárlabda NB I-ben

E hét végén elkezdődtek a bajnoki küzdelmek a kosárlabda NB I-ben is. A női mezőnynek zalai szereplője is van: a MÁV NTE együttese.
Az NB I. nemcsak rangot, dicsőséget jelent a fiatal kanizsai csapatnak, hanem komoly kötelezettséget, a korábbinál keményebb munkát is...
— Az elmúlt évek legerősebb alapozása az idei volt, s a lányok felkészültségét jónak tartom. A merevséggel, fáradtsággal járó holtponton mindenki túljutott, s két hete már reményt keltő a gárda formája. Játékosaink az elmúlt hetekben nagyon sokat fejlődtek védekezésben, s javultak a pontos, távoli dobásokban is. Az ellenfelek várható magassági fölényének ellensúlyozására kemény, harcias, de mindig sportszerű játékstílust kívánunk alkalmazni. A bajnoksággal kapcsolatban célunk csak egy lehet: bent maradni az NB I-ben — mondotta Kaczor Jenő edző.
Az együttes első bajnoki mérkőzésére hazai környezetben kerül sor, s Csőgör József intéző tájékoztatása szerint a tavaly 5. helyen végzett fővárosi Testnevelési Főiskola elleni „csatára” vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel kerül sor az FMT sportcsarnokban.
A találkozó után 11,15 órai kezdettel a junior-csapatok (23 éven aluliak) mérkőznek meg egymással, szintén bajnoki alapon.
A tavaly szerepelt játékosok közül hiányozni fog Némethné Léder Katalin és Bartal Éva. A Z. Dózsától átigazolt Simon Zsuzsa a kezdő ötösben lép majd pályára, az N. Vasas Izzótól átlépett Szányiné Kovács Mária azonban egyelőre a junior-csapatban kap majd helyet.
T. I.

Forrás: Zalai Hírlap. 1969. március 14. A cikk szerzője Tihanyi István

1970

1971/72

Az NTE az NB II-ben, a Vasas Izzó a megyei bajnokságban küzdött, korábbi NTE-s edzőkkel.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1973 Megfiatalodott a csapat. Álló sor (balról jobbra): Badacsonyi, Turai, Takács, Kovács, Mózes, Hesits László edző. Guggolnak: Pálosi, Hersitsné, Szendrei, Molnár

Kezdőötös 1974-ben. Balról: Gábor Erzsébet, Kovács Magdolna, Badacsonyi, Szentessiné, Hesitsné

1973/74

Megfiatalodott a csapat, és edzőváltás is történt. Kulcsár Zsuzsanna, Hunics Zsófia, Lancsák Teréz, Turai Éva került fel a felnőtt csapatba. Kaczor Jenő helyett Hersits László lett az edző, majd Jámbor László, a Videoton mestere. Ekkor visszatért Gábor Erzsébet is Kovács Magdolnával, akik azóta is a csapatot segítik edzőként, szakvezetőként. Bár a bajnoki sikerek elmaradtak, a cél az NB I lett újra, és a Magyar Kupában jól szerepelt a csapat. 1974-ben a 8-as döntőben a 4. helyet szerezték meg.
1973 őszén, huszáros hajrával a bajnokságban a 3. helyet szerezte meg a MÁV NTE.
Érdekesség, hogy az 1973-74-es bajnokságban tértek át a fapalánkról a plasztik palánkra. A ZTE meg is óvta egy meccsét a fapalánk alkalmazása miatt, de az újrajátszott rangadót is elvesztették a vasutas lányok ellen.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

MÁV NTE 1975-ben NB-I-be jutott csapata. Állnak (balról): Dr. Izsák József szakosztályelnök, Szentesiné, Szendrei, Snef, Petőfi Lajos edző, Kovács, Gábriel, Péter Ferenc egyesületi elnök. Guggolnak: Badacsonyi, Molnár, Gábor Takács, Petracsek, Csőgör Ferenc technikai vezető.

Az NB-I-be jutott csapat köszöntése meccs előtt. A képen balról: Gábor, Szentesiné, Snef, Szendrei, Gábiell, Kovács, Badacsonyi, Takács, Petrasek, Molnár, Petőfi Lajos edző

Meccsjelenet, ahol látszik, hogy szép számmal voltak nézők a meccseken.

1975/76

Petőfi Lajos vállalta el a felnőttek és Balogh György az ifjúsági csapat irányítását. Ekkor már tömegek kísérték figyelemmel a meccseket. A MÁV NTE női kosárlabdacsapata ebben az évben újra feljutott az első osztályba. Erről a kitűnő újságíró, Balogh Antal emlékezett meg a Zalai Hírlap hasábjain, melyben visszatekintett az első, 1969-es csapatra: A siker megmutatkozott abban is, hogy 1975 legjobb zalai csapata a MÁV-NTE női kosárlabdacsapata, és a legjobb női sportolók sorában találhatjuk a csapat ponterős irányítóját, Gábor Erzsébetet.

Az 1975/76-os bajnokságban először Buttás Pál (aki leköltözött Kanizsára ekkor) és Petőfi Lajos edzette a csapatot, de nem főfoglalkozásban. Buttás Pál családi okok miatt egy hónap múlva visszatért Budapestre, ekkor az edző nélkül maradt csapatot Russay Olivér irányította. A szakosztály vezetője Lachner Károly, elnöke Izsák József, technikai vezetője Ágoston Károly, intézője Csőgör József lett. Russayt végül Csépes Béla váltotta, aki szintén Budapestről érkezett. A régi játékosok mellé leigazolták Áts Juditot (a PVSK-ból), Sütz Katalint (Szombathelyről), Szolnokit, Szekerest és Zobort Dombóvárról. A 14 csapatos NB I-ben a 12-ik lett a csapat, négy győzelmet szerezve (a GANZ-MÁVAG, Székes-fehérvári Építők, Szekszárd, Kecskemét ellen), a Magyar Kupában bejutott a legjobb 8 közé.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1977/78

Az 1977/78-as idényben őszi felében már nem tudtak nyerni, és a tavaszi 8 győzelem sem volt elég a bennmaradáshoz.

1978 őszén az NB II középcsoportjában – elkerülve az ősi riválist, a ZTE-t – első helyen végeztek, így visszakerülhettek az NB I-be, immár harmadszor.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

Végletek a palánk alatt
Kanizsai kosárlabda körkép

Nagykanizsán a legkedveltebb sportágak sorába tartozik a kosárlabdázás, amely a MÁV NTE női csapatának jóvoltából került az érdeklődés középpontjába. A vasutasoknál 1976 nyarán kezdődött meg a tudatos, tervszerű szakmai munka Csépes Béla vezetőedző irányításával. Ebben az NB I-ből való kiesés sem okozott törést.
— Már az NB Il-es évad előtt úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a megkezdett utat. Nem csökkentettük az intenzitást, minden erőfeszítésünk az NB I-re való felkészülést szolgálta, s ennek megfelelően értékeltünk is, az egyes fordulók után — mondotta Csépes Béla.
A játékosok „ráhangolása” viszont nem kis gondot okozott, ami a Közép-csoportban szereplő csapatok többségének rovására írható, hiszen eléggé alacsony színvonalra, gyenge játékra voltak képesek. Így aztán a fölényesen bajnokságot nyert kanizsai lányok többször is „szórakozhattak” az egyes mérkőzéseken, mert ennek ellenére biztosan verték ellenfeleiket. Ez viszont meglehetősen zavarta a szakvezetőt. aki többször is joggal ostorozta a játékosokat, akik a taktikai fegyelem betartásában messze elmaradtak a követelményektől. Így fordult elő, hogy 106:31-es vezetésnél is elégedetlenkedett Csépes Béla, mert a játékosok egészen mást játszottak, mint amit előtte megbeszéltek.
— Tudom, keménykezű, türelmetlen és sokat követelő edzőnek tartanak. Eredményt azonban csak megfeszített munkával lehet elérni, s ezt nem csak vallom, hanem a gyakorlati munkában igyekszem minél jobban megvalósítani. Mindent elkövetünk a cél elérése érdekében, és a szakmai vonalon a kitűzött tervekért alaposan dolgozunk is. Nem öncélú munkát végzünk, hanem azért hajtunk egész héten, hogy a bajnoki mérkőzésen minél jobban szerepeljünk. S mert a mércét az NB 1-hez állítottuk, nem tudtam elnézni, hogy többen is jóval képességeik alatt szerepelnek — magyarázta a mester.
— A játékosok nyíltszínű elmarasztalása miatt a nézősereg egy kisebb hányada viszont méltatlankodik?
— A közönségre én nem haragszom. hiszen ki-ki a maga módján ítéli meg a helyzetet. Aki ült valaha a kispadon, az tudja, hogy mivel jár ez a hivatás, milyen idegfeszültséget jelent. Nekem a kosárlabdázása minden, s ha valakinek, ak­kor nekem aztán érdekem, hogy mindig „sínen legyünk”. Tévedni lehet, de a tévedésben makacskodni soha.
A csapat háza táján a szervezési és szakmai feladatok végzésének többsége Csépesre, a gazdasági munkában és a játékvezetésben lekötött Lakner Károly szakosztályvezetőre és a fáradhatatlan technikai vezetőre, Garai Róbertné testnevelő tanárra hárul. Éppen ezért a legfőbb tennivalók között kell, hogy szerepeljen egy érdemlegesen tevékenykedő szakosztályelnökség kialakítása és egy erős bázishálózat létrehozása. A munkákat el kell osztani, az aránytalanságokat pedig megszüntetni.
— Az NB I sokkal többre kötelez bennünket. A sorokat rendezni kell, biztosítani szükséges a zavartalan szakmai munka feltételeit. Szeretnénk a meglevő erős bázist továbbfejleszteni, az újonc csapatot tovább erősíteni. Ebben a munkában a gazdasági vezetés is felsorakozik az egyesület mellé — hangsúlyozta Flinger József, a MÁV kanizsai üzemfőnöke, a sportszerető gazdasági vezető.
A MÁV NTE-nél az „egy” mellett odafigyelnek az utánpótlásra is. Az egyesület vezetésének támogatásával kialakították a szakosztályi modellt. Két év alatt a korábban alig 30 tagú szakosztály létszáma hatszorosára nőtt, s megfelelően képzett edzőkkel is rendelkeznek.

A női vonal mellett azonban messze elmaradt, szinte alig hallat magáról a férfi mezőny. A 13 egyesület közül csak az Olajbányász SE-nél működik szakosztály, az is csak „tömeg­sport” szinten, mig néhány DSK-ban foglalkoznak fiú kosárlabdával. Pedig a zalaegerszegi példa is bizonyítja, hogy egy egyesületen belül is lehet magas szinten a felnőtt női és férfi csapat.
Nagykanizsán tehát a végletek jellemzik a kosárlabdázást. Az egyoldalúság bizonysága, hogy a nőknél a háttér megteremtésével párhuzamosan az élvonalba tört a sportág, míg a férfiaknál az NB III megszűnése után megkezdődött a hanyatlás időszaka, s ez úgy tűnik, hogy tartósnak bizonyul!

Balogh Antal

Forrás: Zalai Hírlap 1978. december 23.

Az 1980-as csapat.

Állnak: Simon Judit, Gerencsér Andrea, Punak Krisztina, Gábor Erzsébet edző, Kuruczleki Judit, Fehér Edit, Szabó Ilona
Elöl: Szávai Bea, Bolla Zsuzsa, Kránitz Edit, Kovács Márta, Gyarmati Csilla

1979/80

1979: A MÁV-NTE NB I-be jutott csapata

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1980 ősze. A kiesett csapat az NB II-re már új edzővel, a korábbi játékossal, Gábor Erzsébettel indult. Zobor a ZTE-hez, Megyeri a Vasashoz igazolt, de a fiatalok egy része sem állt rendelkezésre, elsősorban távoli tanulmányaik miatt. Viszont a régiek közül visszatért Hegybíró Edit és Molnár Ibolya. A csapat megállta helyét, az élmezőnyt üldözve végzett.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1981/82

Újabb átalakulás: a régiek közül csak Szabó Ilona, Urbán Edit, Kránicz Edit, Kaczeus Éva maradt a serdülő korúakkal: Fehér Edit, Tóth Edit, Bolla Zsuzsanna, Gyarmati Csilla, Vékási Ilona, Simon Judit mint Garai Róbertné neveltjei voltak. Az utánpótlás feldúsult, 12 fiatallal foglalkoztak az edzők, a csapat egyre inkább nevelőegyesületté vált. Az eredményességet mutatta az is, hogy Fehér, Gerencsér, Simon, Vékási rövid idő alatt országos utánpótlástáborokba került. A csapat harmadikként zárta a bajnokságot – 16 éves átlagéletkorral! 44 lejátszott meccsből csak 14-szer szenvedtek vereséget. Időközben az középiskolás bajnokságban is szépen szerepeltek a kanizsai lányok: a Dr. Mező Ferenc Gimnázium csapata, méltón az olimpiai bajnok névadóhoz, eljutott a területi döntőbe.

Cél újra az NB I. Mivel a PEAC nem vállalta az osztályozót, a Nyugati csoport másodikja, a MÁV-NTE küzdhetett az NB I-be jutásért, de az osztályozón a KSI és a Nyíregyháza erősebb volt a rutintalan csapatnál. De ami késik...

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1984

Gábor Erzsébet tanítványai veretlenül jutottak fel az NB I-be, miközben országosan is jelentős utánpótlásbázissá vált.

A Nagykanizsán rendezett „Kanizsa MIni Kupa” győztese a MÁV-NTE csapata lett: Kovács, Jánky, Bogyai, Perényi, Laczner, Földesi, Györkös, Szőke, Nagy, Czotter, Szabados, Szabó, Kolozsvári. A csapatból sokan váltak később NB I-es játékossá. Az edzői munkából Gábor Erzsébet mellett Gábriel Zsuzsanna és Kránicz Edit, valamikori vasutas kosarasok is kivették részüket. Az NB I-be jutott csapat megerősítésére fontos volt, mert a szigetvári Kovács Mártán kívül csak saját nevelésű játékosai voltak a csapatnak, NB I-es rutin nélkül. Bonyhádról Tóth Judit, Budapestről Gergely Ilona érkezett. A saját nevelésű fiatalok közül rendszeres játéklehetőséget kapott (és élt is azzal) Punok, Fehér, Fuiszné, Szávai, Gyarmati, Simonné. A bennmaradás így sem sikerült.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1985

A csapat edzője a korábba a fiúknál dolgozó Vágvölgyi Tamás lett. Ő Gábor Erzsébet tanítványaira és a korábbi csapat rutinos tagjaira támaszkodva próbált új csapatot építeni. A nyugati csoportban megszerezte a csapat az 1. helyet, de az országos döntőben csak 6. lett.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1988

Ismét bajnokságot nyertek a vasutas lányok, és, immár ötödször, NB I-esek lettek. Ez volt, minden nehézség ellenére a legsikeresebb NB I-es szezon. Köszönhetően Kiss Lenke (több, mint 200-szoros válogatott volt akkor) és Glázer Zsuzsanna ideigazolásának, az amúgy fiatal csapat jól szerepelt, alig maradt le a 4. helytől. Közben Gábor Erzsébet, aki visszatért Pécsről, újból a 4-8. osztályosokkal kezdett foglalkozni, az alapokkal.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1990-es évek

Gábor Erzsébet és Kovács Magdolna edzői és szervezői munkájának köszönhetően megerősödtek az utánpótláscsapatok az 1990-es években. A nagykanizsai leány kosárlabdaklub jelentős utánpótlásbázissá nőtte ki magát az ezredfordulóra, ma is így tartja számon a kanizsai egyesületet a kosárlabda-társadalom.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1992

Két NB II-es csapattal indult a MÁV NTE-től elszakadt utánpótlásklub. Az idősebbek a Dr. Mező Ferenc Gimnázium, a kisebbek a Thúry György Szakközépiskola diákcsapatában.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1993

Megalakul a Kanizsa Diákkosárlabda Klub, mely 2012-ben önálló egyesületté is alakult. A klub Nagykanizsa általános és középiskolás lányaiból toboroz. Az iskolai csapatok legtehetségesebbjei jutnak el a Kanizsa DKK csapataiba, ahonnan pedig, sok-sok munkával, elérhető az utánpótlás válogatottság is. A klub megalakulásától kezdve szervezője Nagykanizsán és környékén (elsősorban Zalakarosban) utánpótlás versenyeknek is. Országos serdülő bajnokság döntőjében 4. helyezést ért el a serdülőcsapat Gábor Erzsébet vetésével. ...

Április elején Nagykanizsán rendezték meg az Országos Serdülő bajnokság döntőjét az erre az alkalomra felavatott Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola torna-csarnokában. A döntőt a ZTE nyerte, a Thúry DSK 4. lett, az all star csapatba Lánczos Krisztina került be a kanizsai csapatból. A sikeresen megrendezett döntő is hozzájárult ahhoz, hogy  Nagykanizsa elnyerje a „Kosárlabda városa”-díjat.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

A döntőre átadott vadonatúj és valóban minden igényt kielégítő Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola tornacsarnoka eszményi otthont kínált a finálénak, a rendezők ügybuzgalma, vendégszeretete olykor zavarba ejtő volt. A versengés fő szponzora (Herrnböck—Nagykanizsa Kereskedelmi Kft.) és tizenhárom további mecénás olyan fejedelmi módon gondoskodott a torna pénzügyi hátországának megteremtéséről, sőt, még a parádés különdíjakról is, hogy a kosárlabdázás szerelmesei nem képesek visszafogni lelkesedésüket: Vivát és háromszor is vivát! 

Forrás: A Nemzeti Sport 1999. április 9.

1995

Az Országos Serdülő Bajnokságban első lett a kanizsai csapat Gábor Erzsébet vezetésével. A csapat játékosai: Behm, Bem, Horváth, Kiss, Knausz, Lévai, Martinecz, Muk, Németh, Pál, Radics, Szabó, Simon.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1996

Az országos mini-bajnokságban újra első helyet szerzett a csapat Zalakaroson Kovács Magdolna edző vezetésével.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018

1999

Országos Leány Kadett Bajnokságon Debrecen I. helyezést ért a Kanizsa DKK csapata.

Forrás: Jubileumi Kiadvány 2018